Új szak indul a Pedagógusképző Karon - Közösségszervezés BA
A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán az ifjúsági közösségszervezés szakirány indul várhatóan 2018 szeptemberétől, nappali és levelezős képzési formában, alapszapként.
Várjuk mindazok jelentkezését, akik a kultúra terjesztése, közösségszervezés, közösségfejlesztés, rendezvények szervezése, kulturális tevékenységek végzése, ifjúsági közösségek és programok, ifjúságsegítés és/vagy a felnőttek képzésének szervezése, tréningek, képzések tartása iránt érdeklődők, szeretnének emberközeli, mozgalmas munkát, jó a kommunikációs képességük, nyitottak a másokkal történő együttműködésre.
Új szak a Pedagógusképző Karon
Közösségszervezés BA
A szakról általában
A kultúra, közművelődés, ifjúságügy és felnőttképzés területén új, hiánypótló közösségszervezés BA egyetemi alapszak létesült. A diplomát adó szak három válaszható szakiránnyal rendelkezik országosan: kulturális közösségszervezés, ifjúsági közösségszervezés, humánfejlesztés. Ezek közül az egyes intézmények különböző szakirányi kínálatot biztosítanak.
A szakról a Pedagógusképző Karon
A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán az ifjúsági közösségszervezés szakirány indul várhatóan 2018 februárjában, keresztféléves képzésben, levelező tagozaton. 2018 szeptemberétől nappali képzési formájában is indul az alapszak.
Várjuk mindazok jelentkezését, akik a kultúra terjesztése, közösségszervezés, közösségfejlesztés, rendezvények szervezése, kulturális tevékenységek végzése, ifjúsági közösségek és programok, ifjúságsegítés és/vagy a felnőttek képzésének szervezése, tréningek, képzések tartása iránt érdeklődők, szeretnének emberközeli, mozgalmas munkát, jó a kommunikációs képességük, nyitottak a másokkal történő együttműködésre.
Közösségszervezés BA szak fő tanulmányi információi
a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) alapján
Képzési idő: 6 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180 kredit
Az alapszak célja:
Az alapképzési szak célja kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző szakemberek képzése, akik el tudják látni művelődési, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit szervezetek, állami vagy önkormányzati intézmények, integrált, többfunkciós szervezetek, intézmények működtetését, képesek helyi, közösségi szinten a művelődés, az ifjúság, a felnőttképzés társadalmi és gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő állami feladatellátást megszervezni, meghatározott intézményszintek esetében azt irányítani.
Főbb tantárgyi modulok és tantárgyak:
1. Közös tantárgyi ismeretek a két szakiránynak
1.1. Általános kompetenciák: filozófiatörténet, pszichológia, kutatásmódszertan, szociológia, jogi ismeretek, általános menedzsment, szaknyelvi ismeretek
1.2. Művelődéselmélet és -történet, közművelődés: művelődésfilozófia, művelődéstörténet, kommunikációelmélet, kulturális antropológia, kultúraelmélet, kulturális jog, Európa-tanulmányok
1.3. Közösségi fejlesztés: közösségfejlesztés, lokális társadalomismeret, közösségi nevelés módszertana, közösségszervezés módszertana, közösségi művelődés módszertana
1.4. Kultúraközvetítés és ifjúsági kultúra: kultúraközvetítés, ifjúsági kultúra, szervezés- és vezetéselmélet, kultúraközvetítő intézmények, intézménylátogatás, szakmai gyakorlat (80 óra)
1.5. Ifjúsági- és humánfejlesztés, felnőttképzés: andragógiai ismeretek, emberi erőforrás fejlesztése, andragógiatörténet, egész életen át tartó tanulás színterei, nonprofit menedzsment, életpálya-tanácsadás
2. Szakirányos ismeretek
2.1. Ifjúsági közösségszervező szakirány
2.1.1. Ifjúsági munka: ifjúság- és családszociológia, prevenció, az ifjúsági munka színterei, az ifjúsági munka módszerei, tanácsadási elmélet és technikák, szakterületi kutatások, speciális társadalmi csoportok és szubkultúrák
2.1.2. Ifjúságsegítés és közösségi nevelés: ifjúsági munka területei, projektmenedzsment és pályázatírás, marketing és PR, közösségi nevelés, kompetencia alapú képességfejlesztés, szakmai gyakorlat (160 óra)
Képzési forma
Nappali tagozaton ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés. A képzés munkanapokon (jellemzően hétfőtől csütörtökig), hetente 16-18 órában zajlik.
Levelező képzésben ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés. A képzés péntek-szombati napokon, jellemzően félévente összesen 9-12 napon zajlik.
Érettségivel rendelkezők felvételi pontjainak számítása
A felvételi pontszám kiszámításához két érettségi tantárgyat kell választani az alábbiak közül: angol nyelv, biológia, francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, orosz nyelv, társadalomismeret, történelem. (Az idegen nyelvek közül csak egy válaszható.)
A választott két tantárgy közül egy bármely vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni, a másik vizsgatárgyat elegendő középszinten is. Az emeltszinten teljesített érettségi tárgyakét plusz pontok járnak a felvételi pontszámítás során.
A pontszám kiszámításához segítség: https://www.felvi.hu/felveteli/pontszamitas
Amennyiben a jelentkező nem az érettségi évében jelentkezik, és nem rendelkezik emelt szintű érettségi vizsgával, akkor jelentkeznie kell emelt szintű érettségi vizsgára legalább egy tárgyból a fentiek közül. Csak olyan tárgyból lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni, amelyből középszintű érettségit tett.
Diplomával rendelkezők felvételi pontjainak számítása
Ha valaki rendelkezik diplomával más területen, vagy a jelentkezés évének júniusában végez, akkor nem szükséges emelt szintű érettségivel rendelkeznie, hanem a diplomajegye alapján is számítható a felvételi pontja. (Ezt akkor érdemes választania, ha nincs emelt szintű érettségi vizsgája, vagy ha van, de kedvezőbb számára a diploma alapján járó pontszám).
A diplomából számított pontszámhoz mindenképpen szükséges a diploma átvétele legkésőbb a jelentkezés évében július 5-éig. (Ha pl. nyelvvizsga miatt nem vehette még át a diplomáját, akkor nem tudja a diplomajegye pontszámát beszámítani.)
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a kar – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a 2018. évi általános felvételi eljárásban a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembe vételével (az emelt szintű érettségi követelménytől eltekintve) rangsorolja.
A pontszámítás alapja a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése:
a) amennyiben az oklevél minősítése öt fokozatú:
i) kiváló: 400 pont
ii) jeles: 400 pont
iii) jó: 360 pont
iv) közepes: 320 pont
v) elégséges: 280 pont
b) amennyiben az oklevél minősítése négy fokozatú:
i) jeles (kiváló): 400 pont
ii) jó: 360 pont
iii) közepes: 320 pont
iv) elégséges: 280 pont
c) amennyiben az oklevél minősítése három fokozatú:
i) kiváló / kiválóan megfelelt / summa cum laude: 400 pont
ii) jó / jól megfelelt / cum laude: 360 pont
iii) közepes (elégséges): 280 pont
Ezek mellett természetesen a nyelvvizsgák többlet pontszámként még megjelennek.
A végzett közösségszervező szakember lehetőségei
Elhelyezkedés a választott szakirányt is figyelembe véve a közművelődés, kultúra, ifjúságügy, felnőttképzés számos területén lehetséges. A közösségszervező szakember a közösségi művelődés, az ifjúságsegítés és a humánfejlesztés területén, településeken, intézményekben, szervezetekben, közösségekben és a közösségi művelődés, az ifjúsági szolgáltatás, valamint a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkaköröket, feladatokat lát el. Ebben a feladatkörében együttműködik a feladatát érintő intézményekkel, szervezetekkel, különösen a kultúra, a közoktatás-köznevelés, szociális ellátás, felnőttképzés, helyi gazdaságfejlesztés ágazataiban.
Szakmai továbbtanulás elsősorban az andragógia MA, az emberi erőforrás tanácsadó MA, a kulturális mediáció MA, a közösségi és civil tanulmányok MA, a neveléstudományi MA szakokon lehetséges. A szakmai végzettséget más MA szakok is beszámíthatják a továbbtanulás során. Erről bővebb információt a vonatkozó rendelet MA szakjainál levő leírások tartalmaznak (8/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról).
Az MA szakok bármelyikének elvégzését követően a neveléstudományi Ph.D. (doktori) fokozat megszerzése felé is továbbléphetnek az érdeklődők.
További információk:
Felvételi kérdésekben: Oktatási Igazgatóság: Görbe Ágnes gorbe.agnes@uni-neumann.hu
